Amilyen az áprilisi időjárás, olyan kiszámíthatatlan a csukák kapókedve is. Aki pergető bottal a kezében járja a vizeket, jól tudja, hogy biztosra soha nem mehetünk. Ha az elméletben mindent kereknek és összeálltnak ítélünk meg, azt a gyakorlat, vagyis az átpergetett hosszú órák tapasztalata egy csapásra írja felül.
Minden szenvedélyes pergető nagy reményekkel várja a bolondok napját, mely a csuka fogási tilalmának végét jelenti. Kétfős lelkes kis csapatunk is április másodikán indult útnak azzal a nem titkolt reménnyel, hogy a bevetésre szánt plasztikcsalik a nap végén leselejtezésre váró, szétmarcangolt gumidarabokká válnak a csukafogak dühödt rohama után.
Áprilisi éledező csatornapart, de vajon a csukák merre, melyik szakaszon lapulnak? |
A szelíden kanyargó, átlagosan másfél méter mélyre kotort csatornát a déli harangszó után kezdtük vallatni. Az előző évek tapasztalataiból kiindulva tudtuk, hogy csukának lennie kell az általunk választott szakaszon, de a mennyiségről halvány elképzelésünk sem volt.
Tudtuk, hogy biztosa soha nem mehetünk, ezért aztán a műcsalis dobozokat még indulás előtt a legkülönbözőbb méretű Mann’s és Wizard plasztikokkal töltöttük fel. Merthogy abban társammal is egyetértettünk, hogy azt, amire a tenyerünk régóta viszketett, a koppantós, csuklóba nyilalló kapásokat csak a plasztikos pergetés élménye adhatja meg nekünk!
Pontos célzást, dobást és a lehető legkevesebb fölösleges csobogást igényelt a mai pergető-cserkelő peca a halak óvatossága és a víz tisztasága miatt |
Az arany középút nálam a nyolc centis Mann’s Shad gumihala, most is ezzel indítottam. Az átlósan, keresztbe húzott, tehát a túlpart törésétől indított jigelés nem hozott eredményt az első 25-30 méteren. Ezt a módszert nem is erőltettem tovább, és amúgy is sokkal közelebb áll hozzám a bevontatásnak az a változata, amikor a velem megegyező oldal parti sávjával teljesen párhuzamosan fésülöm át lassú emelgetésekkel a mederfenék közvetlen közelét.
Egy rendkívül megbízható és erős csukás kombó: 2,40-es Spin Blade 400-es Ryobi Ecusimával és 0,15-ös L&K fonottal |
Minden érzékemmel és idegszálammal a fonott zsinór által közvetített víz alatti kontaktust figyelem, szemem közben a vízfelszínt vizslatja, halakra, rablásra utaló jeleket keresvén |
Az elgondolás nem volt rossz. A negyedik dobást követő extrém lassú bevontatásban ért az első kapás, a gumihalam talajra való megérkezését megelőző másodpercben durrantott rá a csuka. Mivel készültem rá, a reflexszerű bevágással azonnal jó súlyt éreztem, a hal mozgásával félreérthetetlenül tájékoztatott: szép csukát akasztottam. Az akció kb. tizedik másodpercében, a legintenzívebb pumpálások egyikénél könnyebbült meg a szerelék. Elment.
Pontosan rá érkezett a kapás, az ellenállhatatlan, örök klasszikusra: Mann’s Shad 8 cm, MFCH színkóddal! |
A helyváltoztatást követően égbe szökött adrenalinnal asszisztáltam végig a rám váró kapástalan perceket. Sejteni kezdtem, hogy ma nem fogok ötpercenként újabb és újabb halakkal pózolni a kamera előtt, most minden egyes kapás a sokszorosára értékelődik, minde(n)t nagyon-nagyon meg kell becsülni. Az előbbi eset a következő 50 méterem háromszor ismétlődött meg. Erős, csuklóba nyilalló kőkemény kapások után a halak rendre lemaradtak, annak ellenére, hogy a 2/0-ás jighorog tartósan élezett, tűhegyes, megbízható Eurojig fajta volt, mellyel már sok-sok kalandom volt.
Döntenem kellett, bár bevallom, csukázásnál nem szeretem az orosz rulettet. A hazardírozás nem az én stílusom, igyekszem mindennek megadni a módját, de most le kellett finomítanom a felszerelést, a csali méretéhez megfelelően. Ez az, amikor a csalihoz igazítjuk a felszerelés többi elemét, nem pedig fordítva!
A bottokból a kettőtízes Wizard Classic Jig legérzékenyebb tagja került elő, mivel a jónak ítélt csalit, a Mann’s 5 centis lágy twisterét (VMC fejre tűzve) vele tudtam úgy felkínálni, hogy a bevontatás, a fel-fellibbentés akciója közben tudjam, érezzem a csali pontos helyét, irányát, a mederfenékhez viszonyított pontos helyzetét.
A jó döntést már a második dobásra nyugtázta ez a csuka! Határozottan, kegyelmet nem ismerve szerezte meg azt, ami szerinte járt neki |
A kisebb méretű, lágyan fenékre hulló, lassan ereszkedő twistert ő is teljesen eltüntette |
Mindenkit arra bíztatok, hogy a körülményekből, a halak reakciójából próbálja meghozni a legjobb következtetést. Ha az elképzeléseink működnek, akkor az eredmény rövid időn belül kőkemény rávágásokban, és a csukák szaltói alatt az érzékeny pergetőbotjaink lüktetésével fognak visszaigazolni bennünket!
5 centis Mann’s twisterek a legfogósabb alapszínekben… |
… melyekkel a süket időszakban is kapásra ingerelhetők a csukák |
Forrás: Halmos Mihály
Van egy tó Nyíregyháza mellett, ahová sokan járnak pecázni. A családom, barátaim és én is nagyon szeretjük. Szép, tiszta, kulturált környezet, gyönyörű halak, barátságos emberek. Mi is kellhet még egy jó horgászathoz?. Minden évben igyekszem 2-3 napot eltölteni itt, családi vakáció címszóval. Verba-tanya a hely neve, de szerintem sokaknak nem kell bemutatni. Szerintem, a legtöbben, a rendkívülinek számító ponty és amur állomány miatt...
A mindössze kettő napba szorított katlovi pontyos túránk számos tapasztalattal gazdagított minket a rövid idő ellenére. Bár a nappali órák a jóslatoknak megfelelően nem hoztak pontykapásokat, Zsolti kollégám számtalanul fogta a szebbnél szebb dévéreket az aranyhasúaknak szánt kisebb wafterekkel, pop-upokkal. Naplemente után viszont minden megváltozott, a sötét éjszakában teljesen új arcát mutatta meg a tó. A szélrózsa minden irányából hatalmas...
A hosszú hétvégére nem terveztem pecát, de 16-án mégis úgy adódott, hogy a család nélkülözni tudott néhány órára. Emiatt hirtelen felindulásból „reggel”, 08:30 körül úgy döntöttem, hogy kilátogatok a lakóhelyemhez közeli Csömöri Horgásztóra. Gyors pakolás - persze minimál felszerelés, csak a legszükségesebbek – és 08:45-kor már úton is voltam. Mivel tényleg elég közel van hozzánk a tó, 9 órára oda is értem. Amíg a...
Az utóbbi hetekben a természet elkezdett éledezni és a tavaszi időjárás is már megmutatta magát. Ennek köszönhetően a körülmények ideálissá váltak ahhoz, hogy elkezdjem a 2024-es horgász szezont. A Törökbálinti Horgászparkot vettem célba azzal a nem titkolt szándékkal, hogy megbizonyosodjak arról, hogy nagy testű halakat is eredményesen horogra lehet csalni kifejezetten kisméretű csalikkal. A Törökbálinti Horgászparkot methodos körökben azt gondolom...
A spiccbotos horgászat mindig is a legkedveltebb módszereim közé tartozott. Gyermekkoromban (sokakhoz hasonlóan) ezzel az úszós módszerrel fogtam meg az első halaimat és mind a mai napig szívesen nyúlok az orsó nélküli botokhoz. A FeHoVa kiállításon találkoztam először a CARP EXPERT új spiccbotjaival és a SCOBAR névre keresztelt típust kézbe véve egyből éreztem, hogy egy pazar eszközről van szó... Hol vannak már azok az idők, amikor bambuszbottal...
Szeptember második hétvégéjét már nagyon vártuk a srácokkal. Mindannyiunk gondolata, napokkal az indulás előtt, Csehország egyik legszebb és legszerethetőbb pontyos vizének partjára kalandozott. Teljes joggal, hiszen azoknak az estéknek a hangulata semmihez sem hasonlítható: a levegő lehűl, pára borít mindent, a természet zaja elhalkul. Majd a pontyóriások sorra, egymás után csobbannak bele a katlovi éjszakába. Isten hozott valóság! Az előzetes...